Vitéz nagybányai Horthy Miklós

Az Osztrák - Magyar Monarchiában

1868. június 18.-án született egy középbirtokos, tiszántúli református család fiaként. Jellemét és késõbbi életvitelét egyértelmûen származása határozta meg. Vallása, erkölcsi elvárásai tették õt gerinces, mértéktartó, családcentrikus és a vidék paraszti lakosságával patriarchális viszonyban élõ magyar "gazdává". Maga a család XIII. századi eredetû, mely rokoni kapcsolatban állt a Rákócziakkal. Mégis, csak Miklós volt az, aki a politikában is részt vett. Édesapja, idõsebb Horthy István - aki mintagazdának számított - Jász -Nagykun-Szolnok megye közgyûlésében komoly tekintélyt vívott ki magának, amit igényes szigorának és elfogulhatatlanságának köszönhetett.

Horthy 9 évesen (1877)

Miklós gyermekéveit Kenderesen töltötte, az iskolai élettel is itt találkozott elõször. Az elemit Debrecenben végezte, majd gimnáziumi évei (1878-1882) alatt kiválóan megtanult németül. Eltökélt kitartásával meggyõzte szüleit, hogy a pólai haditengerészeti akadémia tanulója lehessen.Kedvelte a tengerész életete, kiváló lovas lett, és egész tiszti pályája során lelkesen szolgált. 1886 októberében II. osztályú tengerész hadapródként avatták fel. 1890-ben sorhajózászlós, a századfordulón pedig I. osztályú sorhajóhadnagy. 1909-ben lett korvettkapitány, 1913-ban sorhajókapitány, öt év múltán pedig ellen-, majd altengernagy, a Monarchia hadi flottájának parancsnoka.

Összesen 32 évet, 2 hónapot és 24 napot töltött az OMM Haditengerészeténél. Szolgált Törökországban, ahol a külképviseleteink védelmét látta el. Horthy 1901-ben kötött házasságot Jószáshelyi Purgly Magdolnával, egy Arad környéki földbirtokos leányával. A házaspár a török fõvárosban a diplomáciai testület és a nemzetközi társaság kedvence lett, amit kifogástalan megjelenésüknek és a fess korvettkapitány sportsikereinek köszönhettek. 1909. november 1.-én érte a parancs, hogy Ausztria császára és Magyarország apostoli királya, I. Ferenc József szárnysegédévé nevezte ki. A királynak állandóan 4 szárnysegéd állott szolgálatára, mégpedig 1-1 tiszt a hadsereg négy fõ fegyvernemébõl. Horthy ezt a posztot kisebb megszakításokkal - a balkáni válság idején a "Budapest" csatahajó parancsnoka volt - 1914. július 27.-ig töltötte be. A szárnysegédi szolgálat késõbbiekben is hasznosnak bizonyult, mivel a politika terén rengeteg tapasztalatott gyûjtött. Mindezt államfõként fényesen kamatoztatta.

"Fehér terror"

Budapest román megszállása kedvezett az ellenforradalmi erõknek, sõt azok közül is a szélsõséges csoportoknak, amelyek egyike augusztus 6-án - román katonai segédlettel - lemondatta a Peidl-kormányt, s Friedrich István vezetésével - augusztus 7-én Új kormányt alakított. Friedrich - a Károlyi-korszakban feltûnt hangos forradalmár - elsõsorban az általa irányított Keresztény Nemzeti Pártra és a gyorsan újjászervezõdõ Keresztényszocialista Pártra támaszkodott, de bevonta kormányába a Nagyatádi Szabó István vezette - 1908 óta tevékenykedõ és egyre jelentõsebbé váló - kisgazdapártot is. 1919 októberében a keresztény pártok létrehozták a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját (KNEP), Nagyatádi pedig kénytelen volt beleegyezni a Rubinek Gyula vezette Keresztény Földmíves Párt csatlakozásába, s ezzel a kisgazdapárt arculata konzervatívabbá vált. 1919 õszétõl tehát a KNEP és a kisgazdapárt vált a kormányzati politika két meghatározójává. a gyakori kormányátalakítások és koalícióbõvítések mellett a jogfolytonosság látszatának megteremtésével is igyekezett megszilárdítani hatalmát és elnyerni a békekonferencia elismerését, de sikertelenül. A párizsi békecsinálók figyelme egyre inkább a csekély, de tényleges hatalommal rendelkezõ fegyveres erõ, a Nemzeti Hadsereg és annak fõvezére, Horthy Miklós felé fordult. Horthy Miklós altengernagy, a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka még a proletárdiktatúra idején a szegedi kormány hadügyminisztereként kezdte meg a hadseregszervezést. Augusztus elején létrehozta a Nemzeti Hadsereg Fõvezérségét, ezt követõen Siófokra repült, s ott rendezte be fõhadiszállását. Mindez az ellenforradalom gyõzelmét jelentette, amelynek során azok az erõk jutottak hatalomra, amelyek nemcsak a proletárdiktatúrát utasították el, hanem az azt megelõzõ polgári demokratikus forradalmat is, s mindkét irányzattal szembeállva vallották magukat a keresztény és nemzeti megújulást óhajtó ellenforradalmároknak. Gyõzelmüket ugyanakkor fehérterror kísérte, amely mintegy 1200 áldozatot követelt. A tisztikülönítmények az elfogott kommunista vezetõket tárgyalás nélkül kivégezték, másokat bebörtönöztek vagy kegyetlenül megkinoztak.

Román megszálló csapatok Budapesten (1919. augusztus)

  A két világháború közötti Magyarországon

1920. március 1.-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották, amit szegedi bajtársaik joggal ünnepelték saját sikerükként is. Az újdonsült államfõ ezt követõen is szívesen mutatkozott együtt velük. Közismert az a tény, hogy Horthy nem tartozott a kiváló politikusok közé. Viszont rendelkezett azzal az államfõi erénnyel, hogy tapintatos és a mindennapi, gyakorlatias ügyek iránti elegáns távolságtartással tudott vezetni, és szinte kivétel nélkül jó kézzel választotta ki miniszterelnökeit. Ez különösen igaz a kitûnõ tehetséggel rendelkezõ gróf Bethlen Istvánra. Õ volt az, aki a növekedés útjára terelte a magyar gazdaságot és ezzel együtt kivezette az országot a külpolitikai elszigeteltségébõl is.

Tolnai Világlap címoldala

Nem rajta és nem is a kormányzón múlott, hogy a harmincas évek végére a tengelyhatalmak szövetségeseként külpolitikai kényszerútra került. Horthy és Bethlen a nyitást mindenek elõtt Anglia és Franciaország irányában kísérelte meg, ám ezek az európai nagyhatalmak nem Magyarországgal, hanem annak kis-antant szomszédaival (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) akartak szövetkezni, hogy ne kellejen szembenézniük a versailles-washingtoni békerendszer általuk elõidézett következményeivel. Így az ország és a politika nem tehetett mást, minthogy elfogadta azon hatalmak közeledését, amlyek az adott világpolitikai helyzetben számára biztonságpolitikai támaszt jelentettek.

Az új országépítéshez, vagyis ahhoz, hogy a harmincas-negyvenes évek fordulójára a kelet-középeurópai térség egyik legígéretesebben fejlõdõ, s legfejlettebb kultúrális, oktatási, valamint szociális infrastruktúrával rendelkezõ országa legyen, külpolitikai biztonságra volt szüksége.

A legfelsõbb hadúr

Horthy Miklós kormányzó nemcsak Magyarország államfõje, hanem a Magyar Királyi Honvédség elsõ számú vezetõje is volt. Gyakorlatilag ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint az egykori Osztrák - Magyar Monarchia uralkodói. A legfelsõbb hadúr nélkül érdemi döntés a hadügyekkel kapcsolatban nem születhetett. A szervezõdõ hadseregnek az elsõ alakulatok létrejötte után is fõvezére lett. Megvált hadügyminiszteri tisztétõl és a Nemzeti Hadsereg fõvezéreként a tényleges katonai irányítást és hatalmat vette a kezébe. 1920-ban létrejött Magyarország Kormányzója Katonai Irodája, amely az államfõ és a hadsereg közötti összeköttetést biztosította, illetve katonai kérdésekben az államfõ számára elõkészítõ feladatot látott el. Horthyt illette meg a tisztek és tábornokok kinevezési joga, és õ rendelkezhetett nyugállományba való helyezésükrõl is. A bevonuló honvédek az ünnepélyes katonai esküt is a legfelsõbb hadúrra tették: " Ünnepiesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy Hadurunk, fõméltóságú vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója iránt hûséggel és engedelmességgel viseltetünk, Magyarországhoz és alkotmányához hûek leszünk, az ország törvényeinek engedelmeskedünk. "

Díszszemle a Vérmezõn (Budapest, 1934. november 16.)

Horthy a '30-as évek elején

A revizionista törekvések

Az 1920. június 4.-én, a versailles-i Trianon kastélyban Magyarorországra kényszerített békediktátum aláírása után Magyarország számára jogilag is véget ért a háborús állapot, mely más országoktól eltérõen nem 1918 õszéig, hanem 1920 márciusáig tartott, amikor is a román alakulatok kivonultak a Tiszántúlról. A Trianoni diktátum értelmében a Magyar Királyság területe (Horvátország nélkül) 282.000 km2-rõl 93.000 km2-re csökkent. Lakóinak száma száma 18.2 millióról 7.6 millióra csökkent. Bár az elcsatolt területek nagy részének lakosságának nem magyar nemzetiségû volt, az új határok mélyen belevágtak a magyar nemzettestbe. Ennek következtében 3.2 millió magyar került a szomszédos országok határai közé, tehát a Kárpát-medencében élõ magyarság több, mint egy harmada. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelõ, igazságosabb határokat húzni, ám a gyõztes hatalmak étvágya csillapíthatatlannak bizonyult.

Elcsatolt területek

Az antant ráadásként kötelezte Magyarországot 200 millió aranykoronányi jóvátétel kifizetésére. A magyar haderõ létszámát pedig 35.000 fõre korlátozták és egyben megtiltották a fegyvergyártást is. A határon túl rekedt magyarok jogait erõsen korlátozták, teljesen kiszolgáltatottá váltak a kis-antant államoknak. Horthynak és mindenkori kormányának ezek után poltikáját a revizió, a béke-diktátum felülvizsgálata, és a magyar nemzetnek való igazság szolgáltatása lett, az elcsatolt területek visszatérése az anyaországhoz. Ezt a célkitûzését lehetõség szerint fegyver és haderõ nélkül, békésen, diplomáciai úton kívánta megvalósítani.

A trianoni békediktátum ellen tüntetõ fiatalok

Horthy - korszak (vázlat)

Magyarország 1919-től

Az átmeneti kormány

A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Magyarországon:

- román megszálló csapatok,

- egymás helyébe lépő kormányok,

- a “fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy Miklós),

1919. augusztus 1-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.

- visszaállította a régi bíróságokat,

- elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését,

- államosított üzemek visszaadása,

- nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei és a hadsereg,

- feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott),

- nem ismerik el a kormányát,

A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és augusztus 4-5-én bevonult Budapestre.

1919. augugusztus 6-án Friedrich István sikeres puccsot hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője). Habsburg József a Károlyi-kormány volt hadügyi államtitkárát Friedrich Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.

A Clerk-misszió:

A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 október 23-án Sir George Clerc angol diplomata Budapestre érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere.

1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)

A hatalom törvényesítése:

1919. november 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ® ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920. január 22-i nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz):

– MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),

– kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) - 79 mandátum,

– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - 72 mandátum,

– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják

1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó

141 szavazatot kapott Apponyi hét szavazatával szemben

– az államforma király nálküli alkotmányos királyság

– 1920/1-es és 17-es törvény.:

királyi jogosultságok (kiv: törvény szentesítés és főkegyúri jog),

államfő,

hadsereg főparancsnoka,

miniszterek kinevezésének joga,

személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható),

képviseli az országot a diplomáciában,

háborút és békét Országgyűlés nélkül nem kezdeményezhet,

kétszeres vétójog a törvényhozásban,

utódkijelölési jog (nem kötelező erejű),

A Trianoni békeszerződés

A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. januártól (Apponyi vezette delegáció Párizsban) a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.

1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)

• terület: 282 ezer (Horvátországgal 325) helyett 93 ezer km²; T=72%; L=62%,  

lakosság: 20,8-ról 7,6 millióra csökken, a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság alá került,

hadsereg maximum 35 ezer fő, modern fegyverzetet nem tarthat,

általános hadkötelezettség betiltása,

jóvátétel (30 évig),

gátat vetett a bolsevik forradalom továbbterjedésének;

a revizionizmus meghatározó eszméje minden politikai csoportnak;

menekülthullám az elcsatolt országokból;

megszakadt a meglévő gazdasági integráció: gabona termű vidékek (Bácska), vasérc lelőhelyek (Felvidék), vasúti csomópontok elcsatolása. Hatása: szent Istváni gondolatok felelevenítése, szent korona tanának kérdése.

eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek akciói és az olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. - 65% győzelem – civitas fidelissima – “hűséges város” )

Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.

Magyarországon minden társadalmi réteg célja a revízió, hivatalos propaganda is ezt terjeszti.

Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván “Az egyház örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő.

Iskolai ima: “Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ámen”.

Propaganda versike: “Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország mennyország”.

 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja

1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik.

Simonyi-Semadam Sándor: 1920. március 10 - július 19-ig

- konzervatív konszolidációt hirdet,

- “állam és társadalmi védelem”,

1920. július 19-től Teleki Pál a kormányfő (erdélyi főnemesi családból származik)

Baloldal:

·  1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása törvényes keretek között),

1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost ,

1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről,